Tehetséggondozás óvodás korban
Vegyétek észre, ha egy gyerek különleges, nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni.Szabó Magda
Hittel valljuk: "A kreativitással, a tehetség sorskérdéseivel már óvodáskorban foglalkozni kell, hiszen ezek a kérdések már az óvodában dőlnek el leginkább".
Óvodapedagógiai munkánk során a kiválóan kreatív, tehetségígéretes gyermekek saját csoportjukban élik óvodás életüket. Elsősorban játszanak, azzal foglalkoznak, amivel akarnak, szeretnek. A gyermekek fejlesztése két síkon történik: óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva, illetve kiscsoportos kreativitást fejlesztő "tehetséggondozó" foglalkozások keretében.
Kinek az eszét örökli?
Dr. Czeizel Endre genetikusprofesszor számos könyvében és ismeretterjesztő előadásában foglalkozott már a szellemi és mentális képességek "öröklődésmenetével", a tehetséges és zseniális emberek (művészek, tudósok) családfakutatásával, a laikusok számára is megpróbálta a zenei tehetség „átöröklésének” vagy "elnémulásának" folyamatát érthetővé tenni.
Tételezzük fel, hogy az átlagos zenei adottságú ember öt jó hatású génpárral bír, míg a tehetségesek hétnél többel, a botfülűek pedig háromnál kevesebbel. A szülők zenei génhelyeiken lévő génjeik felét adják át utódaiknak, ezért gyerekeik a szüleikhez hasonló képességeket mutatnak. Az egyedi konkrét esetekben azonban nemritkán előfordulnak a kötelező ötven százalékon belül a jó gének ötvenszázalékos arányától való eltérések Nagyon ritkán még azzal is számolhatunk, hogy valaki a muzikalitásért felelős gének felének kötelező átadásakor csakis meglévő jó génjeit adja át utódjának. S ha az ő jó génjeihez a másik szülőtől is az átlagost jelentősen meghaladó számú jó gén csatlakozik, akkor a szerencsés génhasadás révén a jó zenei gének olyan jelentős feldúsulása jöhet létre, ami különleges zenei tehetség világra jöttét idézheti elő. Persze számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy a botfülű zenei gének az adott génpáron belül elnyomják a jó gén hatását.
Tételezzük fel, hogy az átlagos zenei adottságú ember öt jó hatású génpárral bír, míg a tehetségesek hétnél többel, a botfülűek pedig háromnál kevesebbel. A szülők zenei génhelyeiken lévő génjeik felét adják át utódaiknak, ezért gyerekeik a szüleikhez hasonló képességeket mutatnak. Az egyedi konkrét esetekben azonban nemritkán előfordulnak a kötelező ötven százalékon belül a jó gének ötvenszázalékos arányától való eltérések Nagyon ritkán még azzal is számolhatunk, hogy valaki a muzikalitásért felelős gének felének kötelező átadásakor csakis meglévő jó génjeit adja át utódjának. S ha az ő jó génjeihez a másik szülőtől is az átlagost jelentősen meghaladó számú jó gén csatlakozik, akkor a szerencsés génhasadás révén a jó zenei gének olyan jelentős feldúsulása jöhet létre, ami különleges zenei tehetség világra jöttét idézheti elő. Persze számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy a botfülű zenei gének az adott génpáron belül elnyomják a jó gén hatását. Érdekes a szellemi muníció tekintetében az anyai gének felelősségének kérdése. Dr. Czeizel Endre több tanulmányában is hivatkozik arra a kutatásra, amely a férfi és női népesség általános értelmi szintjét vizsgálta, és amelyből az tűnt ki, hogy a legradikálisabb eltérés a gyenge szellemi képességűek és a kiugróan tehetségesek körében mutatkozik. Az értelmi fogyatékosok között harminc százalékkal több a férfi, mint a nő, és ugyanez az arány mutatkozik a zsenik esetében is. A professzor szerint ezt a tényt az magyarázza, hogy a nőkben lappangó, az átlagostól eltérő (hibás vagy kiváló) gének a fiaikban jelennek meg.
De mi is az a tehetség?
A tehetség és az intelligenciahányados közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. A tehetség nem egyetlen kiemelkedő tulajdonság (tehát nem csupán a kivételesen magas intelligenciát jelenti), hanem összetett személyiségjegy, amelyet egy amerikai pszichológus, Joseph Renzulli úgy határozott meg, hogy az átlagon felüli értelmi képesség (az intelligencia), a kreativitás (az eredetiség) és a feladat iránti elkötelezettség (szorgalom, kitartás) "együttállása", ami csak kedvező külső körülmények között tud megmaradni, továbbfejlődni és kiteljesedni.A tehetség örökletes összetevői
Átlag feletti intellektuális, művészi, pszichomotoros (sport, tánc, manualitás) képességek.
Miről ismerjük fel a tehetséget?
- magas szintű elvont gondolkodás, fogalomalkotás, kombinációs készség;
- magas szintű elvont gondolkodás, fogalomalkotás, kombinációs készség;
- jó memória és beszédkészség;
- kiváló logika, térbeli viszonyok átlátása;
- speciális képességek (például zenei, képzőművészeti stb.);
- bizonyos területeken meglepő mennyiségű ismeret;
- kritikus, független gondolkodás;
- gyors, pontos, szelektív információfeldolgozás;
- a lényeges és lényegtelen szétválasztásának képessége.
A tehetséget jellemző személyiségjegyek:
- gördülékeny, rugalmas eredeti gondolkodás;
- ötletgazdagság, szokatlan feladat- és helyzetmegoldások;
- fogékonyság az új és különös iránt, problématalálás;
- kíváncsiság, merészség és szellemi játékosság;
- a konvenciókkal kevéssé törődik, nonkonformizmus;
- bizonytalan helyzetek toleranciája;
- humorérzék;
- elmélyült érdeklődés, lelkesedés képessége;
- kitartás, állhatatosság, önállóság (sokszor makacsság);
- belülről motiváltak, érdeklődésvezérletek;
- önbizalom, hit saját képességében, hogy fontos dolgot tud létrehozni;
- magas célokat tűznek ki maguk eléaz őket érdeklő témákban, területeken;
- önkritikusak, mások kritikájára reakciójuk változó.
Kategóriákba sorolhatjuk a tehetséget a képességterületek szerint:
- intellektuális ("tudományos") tehetség;
- művészi tehetség (képző- és zeneművészi, előadói, írói, rendezői stb.);
- pszichomotoros tehetség (sport, mozgásművészetek, kézügyességet igénylő területek);
- szociális (az átlagosnál jobb vezető, szervező) tehetség.
A legtöbb tehetségterület azonosítása – általában – iskolaérett korban lehetséges (azaz óvodában a nagycsoportosok, hatévesek körében), mégpedig pszichológiai tesztek (intelligenciatesztek, kreativitásvizsgálatok, motivációt, attitűdöket, szabadidős elfoglaltságokat vizsgáló), kérdőívek alkalmazásával.
A 2011. őszén elindítottuk és azóta működtetjük az óvodai tehetséggondozó programunkat szakképzett pszichopedagógus kollégánk vezetésével. A sokrétű tevékenységeken való részvétel folyamán megcsillan a tehetség, amit figyelemmel kísérünk és adekvát módon erősítjük, ezzel egyidőben tájékoztatjuk a szülőket észrevételeinkről. Kiscsoportos (2-4 fős) foglalkozások keretein belül játékos kreatív és képességfejlesztő feladatokkal segítjük a gyermekek készségeinek kibontakozását, elmélyülését.
Érdeklődő szülőknek ajánljuk dr. Buda Mariann (2005): Óriás leszel? - A tehetséges gyerek című könyvét, valamint a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács és a Magyar Tehetséggondozó Társaság által összegyűjtött anyagokat.
